Bérszámfejtés cégeknek már 2400 forint/fő-től.

A munkaviszony egyik legfontosabb kérdése, hogy a munkavállaló a megállapodott bruttó bérből mennyit kap kézhez, és a munkáltatónak milyen költségei keletkeznek ezen felül. Magyarországon a bérszámfejtés szabályait törvények határozzák meg, így a munkáltatói és a munkavállalói terhek minden cégnél egységesen érvényesek.

1. A bruttó bér és a nettó bér közötti különbség

Bruttó bér: a munkaszerződésben meghatározott összeg, amely még tartalmazza a levonások előtti teljes jövedelmet.

Nettó bér: az az összeg, amelyet a munkavállaló ténylegesen megkap, miután a kötelező adókat és járulékokat levonták.

2. Munkavállalótól levont kötelező terhek

A bruttó bérből az alábbi összegeket vonják le a törvény szerint:

• Személyi jövedelemadó (SZJA): 15%
• Társadalombiztosítási járulék (TB): 18,5%, amely három részből áll:
  • nyugdíjjárulék: 10%
  • egészségbiztosítási járulék: 7%
  • munkaerő-piaci járulék: 1,5%

Ezek levonása után marad a nettó bér.

3. Munkáltató által fizetendő költségek

A munkáltatónak a bruttó bér felett további közterheket kell megfizetnie:

• Szociális hozzájárulási adó (szocho): 13% a bruttó bér után.
• Szakképzési hozzájárulás: 2022-től megszűnt, így jelenleg nem terheli külön a munkáltatót.

Ez azt jelenti, hogy a munkáltató tényleges költsége mindig magasabb, mint a dolgozó bruttó bére.

4. Összefoglalás

A munkavállaló bruttó béréből kötelezően levonják az SZJA-t és a társadalombiztosítási járulékot.

A munkáltató a bruttó bér után 13% szociális hozzájárulási adót fizet.

Így a dolgozó kevesebbet kap kézhez, a munkáltató viszont többet fizet ki, mint a munkaszerződésben szereplő bruttó bér.

Ezért gyakran mondják, hogy a nettó bér a dolgozó zsebében lévő pénz, a bruttó bér a hivatalos kereset, míg a teljes bérköltség az, amit a munkáltató ténylegesen kifizet a dolgozó foglalkoztatására.