Az alábbi információk csak azokra vonatkoznak, akik szerepelnek az egyéni vállalkozók közhiteles nyilvántartásában.
Ki számít egyéni vállalkozónak?
A Szja törvény meghatározása szerint egyéni vállalkozónak minősül többek között:
- egyéni közjegyző
- önálló bírósági végrehajtó
- egyéni szabadalmi ügyvivő
- egyéni ügyvéd
- állatorvos
Fontos!
Ezen szakmák képviselői nem szerepelnek a közhiteles nyilvántartásban, és a szüneteltetésükre külön jogszabályok vonatkoznak.
A szüneteltetés lényege
- Az egyéni vállalkozó bármikor dönthet úgy, hogy ideiglenesen felfüggeszti a tevékenységét.
- Ez a lehetőség katás vállalkozókra is érvényes, és a kata-státusz a szüneteltetés alatt sem szűnik meg.
- A szüneteltetés bejelentését elektronikusan, Ügyfélkapu+ vagy DÁP regisztrációval lehet megtenni.
- A szüneteltetés a bejelentést követő napon indul, és legalább 1 hónapig kell tartania.
Időtartami szabályok
- 2021.07.01-től: maximum 3 évig szüneteltethető a vállalkozás
Figyelem!
Ha a megengedett idő letelik, és nincs újraindítás bejelentve, a vállalkozás automatikusan megszűnik.
Adózási hatások katásoknál
- Arra a hónapra nem kell katát fizetni, amikor a tevékenység teljes hónapban szünetel.
- Ha egy hónap közben indul vagy ér véget a szüneteltetés, arra a hónapra még fizetni kell a kata teljes havi összegét.
- A kata alóli mentesülés hónapjaiban nincs biztosítás, ezért egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni (2025-ben 11 400 Ft/hó).
40%-os adó és bevételi határ
- A bevételi korlát: a katafizetős hónapok száma × 1,5 millió Ft.
- Ha a tényleges bevétel ezt meghaladja, a különbözet után 40% adót kell fizetni.
Példák:
- 1 katafizetős hónap → bevételi határ: 1,5 millió Ft
- 2 katafizetős hónap → bevételi határ: 3 millió Ft
Alanyi adómentesség (ÁFA-mentesség)
- A szüneteltetés nem szünteti meg az alanyi adómentes státuszt.
- Az éves értékhatár (18 millió Ft) nem arányosodik a szüneteltetés hónapjaival, kivéve, ha év közben indul a vállalkozás.
- Évközi indulásnál a határt naparányosan számítják ki.
Bejelentési kötelezettség más szervezeteknél
- Önkormányzat: a legtöbb esetben automatikusan értesül a szüneteltetésről a közhiteles nyilvántartás alapján, de nem árt ellenőrizni. Ha nem tudják, neked kell bejelenteni a kezdő és záró dátumot.
- Iparűzési adóbevallás: a szüneteltetés első napjától számított 30 napon belül kell benyújtani, a szünet előtti időszakra vonatkozóan.
- Kamara: ha az egész évben szünetelsz, nem kell kamarai hozzájárulást fizetni. Évközi szünet esetén a díjfizetés kötelező marad.
Munkanélküli segély szüneteltetés alatt
Munkanélküli segélyt - álláskeresési járadékot - azok kaphatnak, akik 3 éven belül 360 nap jogosultsági idővel rendelkeznek. Ez a szabály egyéni vállalkozók esetében is érvényes.
Fontos feltételek:
- Be kell jelentkezned az álláskeresői nyilvántartásba
- Nem folytathatsz semmilyen keresői tevékenységet (pl. munkaviszony vagy vállalkozói tevékenység)
- Munkanélküli segélyt legfeljebb 90 napig kaphatsz
Gyakori kérdések
Készíthetek számlát szünet alatt?
Nem, szüneteltetés idején nem lehet számlát kiállítani.
Be kell jelenteni a NAV-nak a szüneteltetést?
Nem, a NAV automatikusan értesül róla.
Van díja a szüneteltetés bejelentésének?
Nincs, teljesen díj- és illetékmentes.
Mi legyen a vállalkozói bankszámlával?
A szünet idején akár meg is szüntethető, de a banknak is be kell jelenteni.
Állíthatok ki számlát, mialatt szünetel a vállalkozásom?
Nem, szüneteltetés alatt semmilyen tevékenységet nem végezhet a vállalkozó.