Mikor számít bevételnek az összeg átalányadós egyéni vállalkozóknál?

Az átalányadózás az egyéni vállalkozók egyik legnépszerűbb adózási formája, mivel egyszerű, átlátható és sok esetben kedvezőbb adóterhelést eredményezhet, mint a kata vagy a vállalkozói jövedelemadózás.

Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés azonban így szól:

"A bevétel akkor számít, amikor a számlát kiállítom, vagy amikor a pénz ténylegesen megérkezik?"

A válasz egyértelmű: az átalányadózás pénzforgalmi szemléletű, vagyis a bevétel akkor számít, amikor a pénz ténylegesen beérkezik.

💰 Pénzforgalmi szemlélet – mit is jelent ez pontosan?

Az átalányadózó egyéni vállalkozó egyszeres könyvvitelt vezet. Ez azt jelenti, hogy minden gazdasági eseményt a pénzmozgás időpontja szerint kell rögzíteni.

Ha átutalással fizetnek, akkor a bevétel napja az, amikor az összeg megérkezik a bankszámládra.
Ha készpénzt kapsz, akkor az a nap számít, amikor átvetted a pénzt.
Ha a számlát kiállítod, de még nem fizették ki, az még nem bevétel.

Ez a szemlélet teljesen eltér a vállalkozói jövedelemadózás vagy a társas vállalkozások kettős könyvviteli gyakorlatától, ahol az árbevételt a teljesítés időpontjához kötik.

📅 Példa: számlázás és bevétel időpontja

Forgatókönyv

Képzeld el, hogy október 30-án kiállítasz egy 200 000 Ft-os számlát a megrendelődnek.

A megrendelő viszont csak november 5-én fizet.

SZÁMLA KELTE: 2025.10.30.
TELJESÍTÉS DÁTUMA: 2025.10.30.
FIZETÉS BEÉRKEZÉSE: 2025.11.05.

➡️ Az átalányadó szempontjából ez a 200 000 Ft novemberi bevételnek számít, mivel ekkor érkezett meg a pénz.

Ez azt is jelenti, hogy a novemberi bevételeid közé kell sorolni, és november hónap járulékaihoz, adóalapjához fog kapcsolódni.

📊 Miért fontos ez?

A bevétel időpontja több dologra is hatással van:

1. Bevételi határok számítása

Az átalányadózásnak vannak bevételi korlátai, például:

főállású átalányadózó esetén az éves bevétel maximuma az éves minimálbér tenyerével meghatározott szorzata (pl. 2025-ben kb. 25–26 millió Ft körül),
bizonyos tevékenységeknél pedig más korlátok vonatkoznak (pl. 40%-os költséghányad esetén 100 millió Ft).

Ha egy nagyobb összeg átcsúszik decemberről januárra, az már a következő év bevételének számít, és nem számít bele az adott év bevételi keretébe. Ez sokszor akár adómegtakarítást is eredményezhet.

2. Járulékfizetés

Az átalányadózók járulékait (tb, szja, szocho) az adott hónap tényleges bevétele alapján számolják. Ha egy hónapban nem jön be pénz, nincs járulékfizetési kötelezettség — kivéve, ha főállású vállalkozó vagy, mert akkor is meg kell fizetni a minimum járulékokat.

3. Áfa (ha áfás vagy)

Ez a szabály független az áfától. Ha alanyi mentes vagy, nincs gond. Ha viszont áfa-köteles vagy, akkor az áfát a teljesítés időpontja szerint kell kezelni, ami eltérhet a bevétel beérkezésének dátumától. Itt tehát két külön szabályt kell figyelni:

áfa → teljesítés napja
átalányadó → pénz beérkezése

🧾 Összefoglalva

Esemény	Mikor számít bevételnek átalányadózóként?
SZÁMLAKIÁLLÍTÁS	❌ Nem ekkor
TELJESÍTÉS	❌ Nem ez számít
PÉNZ BEÉRKEZÉSE (bank, készpénz)	✅ Igen, ekkor lesz bevétel

⚙️ Gyakorlati tippek

Hasznos tanácsok az átalányadózóknak

Kövesd a bankszámlád mozgásait: minden beérkező tételt jegyezz fel a nyilvántartásodban a beérkezés napjával.
Számlázás év végén: ha az éves bevételi határ közelében jársz, érdemes figyelni, mikor fizetnek — egy decemberben kiállított, de januárban fizetett számla már a következő évre számít.
Online könyvelőprogramok (pl. Billingo, Számlázz.hu, Kontentino stb.) sokszor automatikusan jelölik, mikor érkezett be a pénz, ha összekötöd a bankszámlával.
Egyeztess a könyvelőddel: mindig célszerű szakemberrel egyeztetni, főleg év végi határidők körül.

🧮 Röviden: a lényeg

Átalányadózóként a bevétel akkor számít, amikor a pénz ténylegesen megérkezik hozzád — nem a számla kiállításakor, nem a teljesítéskor, hanem amikor pénzt kapsz.

Ez az egyik legfontosabb alapelv az átalányadózásban, mert meghatározza az adóid, járulékaid és a bevételi korlátokat is.

Bérszámfejtés cégeknek már 2400 forint/fő-től.