Bérszámfejtés cégeknek már 2400 forint/fő-től.

Ahogy közeledik a június, sok magyar vállalkozásban felmerül a kérdés: kivegyük most az osztalékot? A döntés nem csupán pénzügyi, hanem jogi és adózási szempontból is jelentős következményekkel jár. A 2025-ös szabályozási környezetben az osztalékfizetés továbbra is egy fontos, de körültekintést igénylő terület.

Ez a cikk abban segít, hogy cégvezetőként vagy könyvelőként átlásd a lehetőségeket, kötelezettségeket, és optimálisan hozd meg az osztalékkal kapcsolatos döntéseket.

🔹 Mi az osztalék, és mikor fizethető ki?

Az osztalék a társaság adózott eredményéből – vagy korábbi évek eredménytartalékából – a tagok, tulajdonosok részére kifizetett jövedelem. Kizárólag akkor fizethető ki, ha a vállalkozás:

• lezárta az előző üzleti évet (általában december 31-ig),
• elkészítette az éves beszámolót,
• taggyűlés vagy közgyűlés jóváhagyta a beszámolót és döntött az osztalék mértékéről.

🔹 Osztalékfizetés lépésről lépésre

1. Beszámoló elfogadása

A tulajdonosok (taggyűlés/közgyűlés) döntést hoznak a mérleg elfogadásáról és az osztalék kifizetéséről.

2. Eredmény megállapítása

Az osztalékalap:

• tárgyévi adózott eredmény
• + előző évek eredménytartaléka
• – osztalékkal fedezett veszteségek

Fontos, hogy a vállalkozás nem fizethet osztalékot, ha ezzel saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkenne.

3. Osztalékfizetés módja

• Banki utalás vagy pénztári kifizetés
• Lehet egy összegben vagy részletekben
• Megállapodás alapján halasztott kifizetés is lehetséges

🔹 Osztalék adózása 2025-ben

Az osztalék után a következő közterheket kell megfizetni:

Kötelezettség	Mérték	Megjegyzés
Személyi jövedelemadó (SZJA)	15%	A kifizetéskor kell levonni
Szocho (szociális hozzájárulási adó)	13%	De legfeljebb a minimálbér 24-szereséig (2025-ben ez kb. 6.384.000 Ft osztalékig)

🔹 Mikor éri meg kifizetni az osztalékot?

✅ Akkor, ha...

• Stabil a cég pénzügyi helyzete (likviditás!),
• Van jóváhagyott adózott eredmény és megfelelő saját tőke,
• A tulajdonosnak szüksége van a jövedelemre,
• A kifizetés nem veszélyezteti a cég jövőjét.

❌ Nem érdemes, ha...

• A cég működéséhez szükség van a nyereség visszaforgatására,
• Az osztalék kifizetése veszélyezteti a kötelezettségek teljesítését,
• Küszöbön áll beruházás, amit önerőből kellene fedezni,
• A tulajdonos nem tudja "adójogilag hatékonyan" felhasználni a kapott összeget.

🔹 Optimalizálási lehetőségek könyvelői szemmel

• 📌 Több tulajdonos esetén arányos osztalékmegosztás – figyelni kell a társasági szerződés rendelkezéseire.
• 📌 Kifizetés halasztása – ha a cég nyereséges, de átmeneti likviditási gondja van.
• 📌 Osztalék előleg – ha év közben is biztosan látható, hogy nyereség várható. Ehhez közbenső mérleget kell készíteni.
• 📌 Szociális hozzájárulás felső korlátának kihasználása – ha a magánszemély már fizetett szochót más jövedelmei után, az osztalék szochómentes lehet (továbbra is a minimálbér 24-szereséig van érvényben).

🔹 Mi történik, ha hibázunk?

• Jogosulatlan osztalékfizetés esetén a NAV visszakövetelheti a kifizetett összeget,
• Bírság, késedelmi pótlék is kiszabható,
• A tag(ok) magánjogi felelősséggel tartozhatnak a jogosulatlan osztalékért,
• A könyvelő/bérszámfejtő hibája esetén akár kártérítési felelősség is felmerülhet.